Szóval, a tegnapi nap olyan jó kis melegecske idő volt, itt az ideje megjegyeznem, hogy utálom a nyarat, én a telet imádom, mikor az első hóeséses éjszakán felcihelődöm, és lemegyek sétálni a még szűz hóban. (A hókotrós ember nem barátom!!) Utána mindig úgy érzem, hogy a lelkem is egy kicsit jobb állapotba került.

Szóval négyesben kiültünk egy padra a fősulin, kicsit vártunk még a kajálással, hogy kitartson a fíling estig, mire hazakeveredünk.

És akkor, megjelent Ő. A galamb. Az én roppant eredeti ötletem alapján elneveztük Steve McQueen-nek, aki nézi a House-t, tudja, hogy így hívja az egerét. Galamb, egér, háááát, visítva.

Ezzel a kiegészítővel egy csapásra mi lettünk a főiskola első számú látványosságai. Több elmés tanárkinézetű megeresztette a kérdést, hogy bizony itt legeltetjük az állatot? Ja, egyértelmű. Reggel nem volt időm levinni, gondoltam itt kicsapom a legelőre. Már azért beszélek a sajátomként róla, mert az én bokám mellett érezte a legjobban magát.

Tehát kisütöttük, hogy éhes. Adtunk neki Győri Édes Jó Reggeltet, de nem kellett neki. Bevallom, én magam se fogadtam volna el a kakaós változatot. A sima az ász, vagy a műzlis! Aztán rájöttünk, hogy akut nikotin hiányban ég, azért néz ránk a nagy galamb szemeivel. Természetesen nem vetettük elé az égő csikket, csak úgy diszkréten és nőiesen fújkáltuk rá a füstöt, de az sem volt jó. ( Aki vizionális típus, képzelje el a jelenetet. )

Ha körömrágva olvasod, hogy vajh mi lett a felszabadító megoldás, nem tudok rá megnyugtató választ adni, mert mi sem találtuk meg. Én azt gondolom, hogy eutanáziáért állt sorba, mert szegénykém elég betegnek nézett ki. Valamelyik kedves elhaladó megjegyezte, hogy biztosan H5N1 - vírus van benne. Én a lágy alt hangomon utána süvítettem, hogy hová mit dugjon. Hülye icsa.

   - Kedves D., vettem a zümit, aranyos vagy, hogy gondoltál rám. Én most olvastam el az új keletű megjegyzésedet, azt kell mondjam, teljes mértékben egyetértek veled! De ha egyszer olyan vonzó a bácsi, hogy megkongatta bennem a lélekharangot, akkor mit csináljak, mondd??

Majd odaveszünk téged babysitternek, DE NYUGI, majd mindig együtt járunk shoppingolni, és lesz egy tényleges dada is, jóó??

Nem hallott valaki valami jó viccet mostanában?? Régebben annyi vicc keringett, de mostanában semmi. Vagy csak már nem mesélünk vicceket?

@

Jaj, a másik jó poén még hétfőn volt, amikor is szintén kinn ültünk a padon, és szintén cigiztünk, bár akkor Steve még sehol sem volt. És a pad is másik volt.

Juditra ráesett a hamu, én meg a nagy igyekezetben, hogy ne töröljem belé, hát persze hogy beletöröltem a kabátjába.

Erre nagy komoly pofával rám néz,  és asszongya: Ha máskor csokis a kezed, azt is nyugodtan kend belém.

Én visszanéztem, halkan szólt a háttérben a Hét mesterlövész zenéje, és azt válaszoltam: Miért, így nem viccesebb volt??

De most ha így nem jön le a humoros helyzet, az csak azért van, mert nem voltál ott, mikor történt.