Vagy ez csak olyan szófordulat, kifejezés, ilyes?

Szóval, hogy valaki azt írja, hogy “Látom, egyre többen olvassák a blogomat”.

.

Mai napon nem történt semmi ééééérdekes. Viszont írtunk beugrót az egyik vizsgára, amitől történetesen teljesen be vagyok gyulladva így visszamenőleg. Mert nem tudom, hogy hogyan bazseváltam. És őszintén szólva nincs kedvem ahhoz, hogy a tényleges vizsga előtt még elém rakjanak egy cseppecske zh-t. (Nyelvi tárgyról van szó. Ez most éppen a szó felbontásával foglalkozik. De ha azt hiszed, hogy olyan, mint amit a gimiben kellett /volna/ tanulnod, akkor nagyon tévedsz… ) Eddig nem éreztem semmit ezzel kapcsolatban, de most már félek… Jó, hát mi ehhez képest a világbéke kérdése, vagy Darfur helyzete, de értsd jól.

Volt ma német tanfolyás is, de még azon se hoztuk a szokott formánkat. Csak olyan konszolidált röhhentéseket hallattunk. Gyenge volt, az az igazság, gyenge, a saját színvonalunkhoz képest legalábbis.

 Holnap egyes egyedül úrnősködhetem a lakásban, ami azzal jár, hogy én viszem el a karácsonyi nagytakarítást. Higgyétek el, ölremenő harcokat vívtunk érte édesanyámmal. De a mázlista pont egész nap gályázik.

Előkarácsonyi ajándék: Kurt Vonnegut - A titán szirénjei (Tuti, hogy ez a pasi nem volt normális. De bírom… )