Karcsapások
Úszol a tengerben.
Innen inkább a sivatagba vágynál.
Úszol, de nem csak kedvtelésből, az életed múlik a következő karcsapások bármelyikén.
Mire kellett volna gondolnod, cikázik át az agyadon, mikor már a homokban lihegsz.
Arra, hogy nem láthatod a családodat? Hogy megint veszekedtél Vele, mert összebarmolta a konyhát, mikor szereted azt a marhát??
Esetleg arra, hogy nem mondtad meg nekik, hogy hamvasztást akarsz, mert úgy gondoltad, messze a vég?
Szerintem meg arra, hogy ha ezt megúszom…
Esküszöm, ha még kettőt tudok csapni, hogy nem omlik rám a vízfal, én boldog ember leszek.
Ott az a rohadt part, már mindjárt itt van, győzködöd magad, még néhány kibaszott karcsapás, és ott vagyok.
A kurva életbe, én ÉLNI AKAROK!!
Hát erre gondolj.
Mindig ott van a part a közeledben. Ne add fel.
Nincs megjegyzés
Legyél az első hozzászóló!