Nyughatatlan

Mit gondolsz,

elég már a romantikából?

Ne fogjam mosolygó szemmel

kezed?

Ne keltselek

álmodból nézésemmel?

Tervezgessük még,

mit csinálunk,

ha „nagyok” leszünk?

Várjalak-e kipirult arccal,

ha éjszaka térsz meg?

Szeresselek, amíg csak

fel nem oldódom benned?

 

Nincs válasz, nincs felelet.

Könnyes tekinteted nyugszik csak

nyughatatlan lelkemen.

2008. május 26.. verseim. Nincsenek megjegyzések.

Nincs megjegyzés

Legyél az első hozzászóló!

Hozzászólás

Visszakövetés URI