Terézanyu

Szerelmet adtál, és fényt,

hogy azt ne mondjam, felvilágosítottál.

Fáj ráeszmélnem, hogy nem vagy itt,

nem szuszogsz békésen, mint egy kátyúzógép

éjjel.

És hiányzik, ki gondolta volna?

Rosszul alszom, nincs kit bökdösni.

Gyere vissza hamar, főzök neked finomat, és titokban

elgyönyörködöm a hátadban.

Hadd gondoskodjam rólad, mert kezd halványulni

a Terézanya-énem…

És ezt te sem engedheted!

2008. július 17.. verseim. Nincsenek megjegyzések.

Nincs megjegyzés

Legyél az első hozzászóló!

Hozzászólás

Visszakövetés URI