Innen - onnan
| Hohó, velem nem *asztok ki többé. Hohó, de nem ám.Szépen megírom itt magamnak a Wordben a kis dolgaimat, aztán meg kijelölöm, áthúzom, s láss csodát! Ez egy gyorstalpalónak is elment, amit itt most előadtam. A Wodehouse könyvet szívem legnagyobb bánatára kiolvastam. Az a baj vele, hogy annyira olvasatja magát, hogy egyszerűen nincs időm kigondolni sem, hogy most le kéne tenni, maradjon holnapra is, és ZUTTY!, ki is van olvasva! De még mindig Az életművész a kedvencem.
Tegnap éjszaka mit csináltam?? Na, tippeljetek.Te, ott, a Samsung laptop előtt, nagyon gyorsan szégyelld össze vissza magad, fiam, hogy juthat ilyen mocskosság az eszedbe?? (Majd megadom a számom, és egyeztetünk, Hej, ez a Paul McCartney!!A fene gondolta, hogy öregségére szeretem meg.Lehet, hogy vonzódom az idősebb pasikhoz. Hmmmmm ( lásd még: House – Hugh iránti vonzalmamat. Bár inkább Hugh-t vinném haza, köcce! ) Már mint nem tetszik a csóka fizikailag, de ez az Ever present past című száma, hát ez most végigvágott rajtam. >The things I think I did Általában kettesével jönnek a dalok, és most is így lett. A másik eposz, tök hasonló műfajban, persze, hahaha, Lamb – Gabriel. Nekem valami reklám alól sejlik ez a zene, de nem ugrik be, hogy melyik alatt zengett vajh’. >I can fly Most nekifutottam A rózsa nevének is. Nehezen indult, legalábbis nekem, de asszem, alakul ez még valahova! Kellene csinálnom a gyorsírás házimat is, de inkább lógassanak le egy várfalról, ha kedvet érzek hozzá! Vagy száműzzenek egy olyan helyre, ahol örökké süt a Nap, és nincs se hó, se köd sosesosesose. Amúgy balkezes vagyok Eddig elkerültem az olyan felfogású tanerőket, akik szerint az ördög követei a balkezes purgyék. Bár ált suliban, még alsóban az osztályfőnök tannő (már megint egy asszony?? Hát nincs bennünk legalább egy kis nemi cinkosság??)nem engedte, hogy az ebédnél úgy fogjam azt a nyomorult kést meg villát, ahogy nekem jólesett volna, hanem úgy kellett, mint a többieknek.Most, hogy így végiggondolom, talán ennek is tudható be, hogy még most sem nagyon érzem, melyik kezembe melyik eszköz illenék. De ténylegesen, csak egy idő után érzem, hogy fura, aha, szóval akkor fordítva tartom. Illetve Anikót szoktam nézni, mert vele járunk kajálni, és ő jobbkezes, szal őt sasolom, ő melyikbe mit fog, és akkor nekem már csak tükörként kell funkcionálnom, és minden Hawaii, dizsi, napfény. Nehéz dolgok ezek. Egyébiránt én bírom, hogy balkezes vagyok.Olyan, mintha valami titkos kis közösség tagja lennék, akik nagy dolgokra hivatottak.De komolyan, sok okosfejű fogta balkézben a ceruzát!Nem akarok világuralomra törni, nyugi.A lottó ötösre gyúrok. |
Jííháá
| Nos, hát alig tudom elhinni!
Itt van. Végre. Joseph Heller: Isten tudja. Ajj, Drie, jól kib…tál velem! Hát csak a MÁSODIK antikváriumban találtam meg, nem az ELSŐBEN! Öcsém, van pedig jó egy percnyi járásra is az egyik a másiktól. A Galaxis … nem volt a fasorban sem. Így hát most beérem ezzel, illetőleg egy újabb P.G.Wodehouse remekkel, vagyis hát remélem, hogy ez is királyság lesz. (Rengeteg pénz. - Már hogy ez a címe.) Meg egy olyanom is lett, hogy Umberto Eco: A rózsa neve. Az egyik tanárcsákó mindig ezzel vagdalkozik, hát már csak rávetem magam! Meg úgy jónak is hangzik, ahogy előadta. A filmet láttam én valamikor, de még nagyon kakakóivós koromban, szóval nem sok maradt meg belőle. Semmi, ami azt illeti. Mintha halványan derengene Connery egy csuhában, de ennyi… Teljesen meg lettem kopaszítva!! Sokba kerül nekem ez a kultúrálodás, hinyje. - Na, a múltkor meg hogy jártam? Mindig próbálom kerülni az olyan zenéket, amiket non-stop nyomatnak. Nem haladok az árral, azé’ se. Aztán meg, egy-két, de akár több év múlva meghallom valahol, és akkor viszont beleszeretek. Hát imigyen jártam, bár már túlment rajtam, Ronan Keating örökérvényűjével (Ha csak ezt az egy számot énekli el, meg összehozza a Westlife-ot, már akkor semmi gondja nincs a zsére soha többet.) ~ When you say nothing at all Borzalmas, borzalmas élmény volt! Meg kellett hajolnom előtte mégis. Ugyanígy kerülöm a mai napig Robbie Williams Feel-jét. De a Groovehouse Hajnalával is ki lehet kergetni bárhonnan. Persze ki tudja, lehet hogy ez is még csak nem ért utól… Lehet, hogy most elszóltam magam, de én még általánosban durvára szerettem a Westlife-ot. Ez van. Tudom, hogy most csalódást okoztam.. De azért a fiúbandából is a nem annyira ismertet választottam, nem? Mert volt azért Bokasztrít Bojsz, meg N’Sync - erre nem tudok fantázianevet.. Szerintetek miért nem lehet sehonnan Heaven Street Sevent letölteni? Jó, jó, beismerem, nem annyira a fizetős megoldásra gondolok. (Szééééégyeeen) Igazából nekem a Hol van az a krézi srác? kellene, illetőleg Szilárdtól az Ennyi volt (bár ő a Quimbybe tartozik, de hát mádzsár - mádzsár). - Drie, ne röhögj már ki, de a gerbera hogy van angolul?? Teljesen bele vagyok betegedve, hogy nincs benne a szótárban, és nekem meg az a kedvenc virágom. Hogy fogom így mondani az uramnak, hogy milyen virággal vehet rá, hogy …. óóóóó, azt nem mondom meg. - kicsit csapongok, de mikor mi villan be a fejembe.. - Fú, van egy csaj a fősulin, mindenki rajta röhög. Ő azt hiszi, hogy a csodálat miatt bámulja mindenki, közben meg mindenki arra gondol, Mekkora egy ribanc!… Múltkor szoknya helyett felvett egy vastag övet, és azt nevezte ki annak. Aztán a harisnyakötője meg kilátszott, ahogy lépett. Ezt megkoronázta egy olyan csizmával, amit csak a legősibb foglalkozást űzők hordanak. Nem az irigység szól belőlem, csak sajnálom igazából, meg egy kicsit fel is háborít. Az ilyen csajokból lesz az olyan nő, aki 35 évesen azt mondja, Dehát miért nem kiváncsi senki a lelkemre?? Lányom, ha arra játszol rá, hogy a férfiakban csak azt célzod meg, hogy De jó lenne bezavarni a macit a málnásba, akkor nem hiszem, hogy esetleg kiváncsiak lennének rá, mit gondolsz a világ folyásáról. Bár nem tudom. Ezek a mai fiatalok.. Eh. |
Arrgh
| De mérges vagyok!!
Már másodjára futok neki ennek a bejegyzésnek, és mindig mire a “publikálás”-hoz érek, elszáll! Szóval csak jelzem, hogy bennem megvolt a jóindulat, de nem jött össze semmiképp. Pedig nem államtitkokat akartam leírni, esküszöm. |
huh
Nah, Drie, most panaszkodj, hogy nincs mit olvasnod lefekvés előtt! 
Juj, lefagytak a kintlevőségeim, mire elszívtam a cigimet. Mondjátok meg, miért lettek kéket az ujjhegyeim a Jogobella evés után?? Fog a színezékmentes jogi? Természetesen nem az ujjamról szopogattam le a nédűt. Akkor a doboz talán…? (Drie, milyen volt a DATE? |
Spirit
Tik  /mindig ezzel szórakozunk, de egyszer majd ott fogom mondani, ahol nem kellene/ mit gondoltok, léteznek szellemek?
Én totális igennel válaszolok erre a kérdése. Sőt, amondó vagyok, hogy a lelked tényleg el tudja, és el is hagyja a tested. A szellemesre még annyit, hogy én megbeszéltem Velük, hogy én hiszek bennük, de ha nem akarják, hogy idő előtt a soraikban üdvözölhessenek, akkor nem nagyon mutogatják habtestüket nekem. Ez van. A lelkes részéről pedig annyit, hogy én nem tudom eldönteni, hogy nem-e volt nekem egy ilyenem. Mióta utána néztem, egyre inkább azt gondolom, hogy igenis az volt. Szóval az történt, hogy valami vizsgára mentem, olyan hét körül, reggel, gondolhatjátok, mennyi alvás után. Olyan furán éreztem magam, ájultam el, meg ilyenek, de azt gondoltam, csak az idegtől meg a kialvatlanságtól. Találkoztam az asszonyaimmal, dumálgattunk, és akkor egyszer csak olyan érzésem lett, mintha látnám az egészet kívülről. Emlékszem, hogy láttam a hármasunkat, ahogy állunk az ablak előtt, és hallottam hangomat (mert éppen én beszéltem), és mégis olyan volt, mint mikor te állsz egy csoport mellett, és hallod, mit beszélnek, meg hát ugye látod is őket. És olyan zsibbadás lett úrrá rajtam, meg minden olyan… szürke lett. De már nem tudom, hogy hogy kezdődött, meg hogy lett vége, és az egész csak pár másodpercig tartott, de én igenis szeretném ezt megint átélni, mert borzasztóan különösnek tartottam és tartom az ilyet. Most lehet azt gondoljátok, “Ó, biztos csak elbóbiskolt, vagy jó másnapos volt, höhö, vizsga, persze… “, dehát na. Ezért olvasok én Coelho-t. Ezeket a lelki részeket szeretem a könyveiben. De a Veronika meg akar halni például, hmm, a végét túl édesnek találtam. Asszem, A Piedra folyó partján ültem és sírtam a legjobb. Bár nem tudom, hogy a sok szenvedés után, mindenkinek eljön-e a szerelem. Szerintem nagyon kevés olyan ember van, ha van, hogy ne érdemelné meg, hogy megtalálja a szerelmét. És hát mégsem sikerül mindenkinek. Van, hogy csak a szenvedés részéig jut el az ember… Márquez-től tudjátok, mi a kedvenc idézetem? “Egyszer csak fölsóhajtott: “Hihetetlen, milyen boldog tud lenni az ember annyi éven át, a sok marakodás, a sok cirkusz közepette, a kurva életbe is, és közben azt sem tudja, hogy ez most szerelem-e, vagy sem.” (Szerelem a kolera idején) … hm. |